Gombokról írok most, mik gyerekkorom eltűnt emlékei.
Varró doboz mélyén lapultak, egytől egyik mások voltak. Volt ki kicsi, s nagy
is volt. Voltak kik formát öltöttek, virágot, autót, macit és méhecskét. Volt,
olyan is, mi ritka darab, igazi öreg már, s ilyet máma már csak múzeumba látsz.
Imádtam őket nézni, apró ujjaimmal megfogni.
Elgondoltam én is, hogy majd megöröklöm őket, és saját dobozomba átköltöztettem
őket.
Aztán, múltak évek, s költöztünk, s a gombok eltűntek.
Volt olyan, mi nagyanyámé volt még, s volt olyan is, mit akkor vett anyám mikor
én még bölcsőben aludtam.
Kár, s vérzik a szívem, ez sem lett, az örökségem.